„Amikor olyan messzire mentél, hogy képtelen lennél még egy lépést megtenni, csak fele olyan messzire jutottál, mint amennyire képes vagy.” (ismeretlen)

Nagyon sokszor éreztem ezt az érzést, mikor azt hittem már nincs tovább, de mégis volt. Ez igaz az életem minden területére. Mikor azt hittem 25 évesen egy egyéves gyermekkel egyedül maradván, hogy itt a vég, sose gondoltam volna, hogy testileg és lelkileg milyen messzire jutok.

Mikor azt hittem már nem ülök iskolapadba, gyerek mellett végeztem el a főiskolát, életem legszebb évei voltak, sok barátot szereztem, kiváló pedagógusok tanítottak.

Azt sem gondoltam volna, hogy egyedül képes leszek többször is a lakásomat felújítani, de a végén mindig ott álltam a festékszagú (amit imádok), nekem csodaszép lakásomban és csak gyönyörködtem és örömködtem, hogy erre is képes vagyok.

Aztán kocsit vettem, igaz évekig fizettem a részletet, de ez is ment egyedül.

Közben megjelent életemben a testmozgás (ami azért természetesen mindig volt, csak nem rendszerességgel), melyet nehezen, de elfogadott a család, a baráti kör. Minden programomat az edzéshez igazítottam, hiszen csak így lehet változni/változtatni (már ha nagyon akarjuk)

Aztán még többet akartam, így elvégeztem a sportedzői szakot (ekkor megfogadtam sosem ülök többet iskolapadba, bár ugye soha se mondd, hogy soha), majd elkezdtem edzéseket tartani munka mellett.

Sosem hittem volna, hogy idáig eljutok, hogy képes leszek emberek elé kiállni, embereket motiválni, segíteni, támogatni. Persze ez a képesség mindig is bennem volt, de mostanra derült ki számomra, ez az én utam.

És tavaly nyáron eljutottam a világ másik végére is, hogy találkozhassak Lillával.

Ha átgondolom ezt a 25 évet, hihetetlen dolgok történtek velem, amikről csak álmodtam. De az álomból valóság lett, sok munkával, lemondással, kitartással, sok fájdalommal és örömmel vegyítve.

Én ennyit tudtam kihozni a lehetőségeimből. Ilyenkor ugye megszólal a kisördög, hogy talán lehetett volna még többet is, de ha visszanézek a fiatalkori önmagamra, már jóval többet elértem, mint amit akkor még elképzelni sem tudtam.

(2019. április 3.)